Mindent vissza! Rossz a magyar himnusz tempója!

itt: Kárpát-lapocka írta:

Még le sem csillapodott az eufória a magyar himnuszt éneklő erdélyi magyar jégkorongozó srác miatt, és megint a magyar himnusz a téma!

Kontor Tamás magyar zeneszerző, előadóművész, aki a Megasztárból vált igazán ismertté. Szerinte tévesen, túl lassan zenélik a magyar himnuszt. Így vall erről:

„Úgyhogy kicsi lelkem megnyugtatására most eljátszom a Magyar Himnuszt (politikától és pártideólógiai hovatartozástól kategórikusan elzárkózva, mint sima, egyszerű ZENÉSZ) Erkel Ferenc eredeti kéziratán megjelölt tempóban (Andante Religioso = 76-108 bpm, az enyém 80 bpm). Eljátszom MAGAMNAK és mindazon a Barátaimnak, Kollégáimnak, akik nemzetközi sikereket értek el a zenei tevékenységeik során! Továbbá Nektek, Drága Ismerőseim, Akik szeretitek a Rock zenét, vagy szomorúnak és vontatottnak találjátok a Magyar Himnusz legelterjedtebb változatát egy 50-60 évvel ezelőtt félreértelmezett tempómeghatározás miatt, ami kb. 60 bpm volt akkoriban. Ezzel együtt mind a mai napig ez a lassú, sirató jellegű megszólalás csendül föl legtöbbször! Talán ez a gyorsabb, dicsőségesebb (eredeti) verzió érdekes csemege lehet.”

60 hozzászólás

    • Hagyták volna békén azok a kontár siratóasszonyok, akik olyan lassúra tették a ritmusát. Mintha temetésen lenne az ember.

  1. Mi az, hogy hagyja békén???

    Pont hogy az eredeti ritmus szépségét mutatta meg!
    Valóban sokkal felemelőbb, dicsőségesebb!

  2. Igen,egyetértek! Egy néhány szinházi évadnyitó előadás előtt ( Szeged, Budapest, Pécs) volt alkalmam vezényelni a csodálatos himnuszunkat,imánkat. A kb. 60-66 tempó az,ami bevállt,ami kellően ünnepélyes,összefogott és jól énekelhető. Pl.az angol himnusz is hasonló tempójú és így az is milyen szép!

    • Attól lesz egy himnusz szép, hogy lassú?
      Ennek szerintem ellentmond a portugál, az ír, a görög/ciprusi, a francia, az argentin, stb., stb.

    • Valami egészen rosszul határozta meg az andantét, az ugyanis egészen pontosan 72 bpm, se több, se kevesebb (Sibelius). Ha már jelzőt kap, akkor valóban lehet több, de az Andante religioso (áhítatos lépésben) inkább kevesebb. Erkel tempója 64 bpm körül van, tehát jól játsszák többnyire. Más kérdés, hogy ez a himnusz valóban nagyon lassú, de nem az a megoldás, hogy gyorsabban játsszuk, hanem az, hogy egy másik himnuszt kell komponáltatni, és a pályázati kiírásban rögzíteni a metronómjelzést.

  3. Eddig minden más hangszerelés zavart ! Én is úgy voltam ,hogy ” hagyják békén” bár kicsit gyászos, de a miénk ,meg szép is . Kontor Tamás előadásában kifejezetten tetszik. A lényegen nem változtatott, de a tempó gyorsításával ha énekeljük hozzá a szöveget még az is lelkesítőbb értelmet nyer.

  4. Előitèlettel àlltam hozzà meghallgatni. Èn azzal hìzelgek magamnak, hgy zeneèrtő ember vagyok.
    DE…. nem is rossz ebben a tempoban sem, persze rockosìtàs nèlkül. Persze az eddigi fensèges ès egy himnusz az nem indulò. Meg kellene hallgatni ezt a variàciòt nagyzenekarral kòrussal, tokkal vonòval.

  5. gitáron nem tetszett, de szívesen meghallgatnám nagy zenekari előadásban az eredetit 🙂

    • Pár évvel ezelőtt (ha jól emlékszem) Fischer Iván zenekara eljátszotta a Zeneakadémián az eredeti, tehát verbunkos ritmusban. Elképesztő volt. Azóta keresem ezt a felvételt, de sajnos még nem találtam meg.

  6. Nagyon jó! Már ideje abba hagyni a sírás rívást. Minden állam himnusza pörgös, dinamikus, ami nagyban jellemzi az államot.

  7. na VÉGRE valaki AKI ÉSZREVESZI!!!!…. és szóvá teszi ! Engem is nagyon zavart, mindig is, az elnyújtott,” nyavalygó” lassú stilusú előadásmód ( nem csak azért , mert tudtam a szerző által meghatározott ütemről) Ha Himnusz, akkor ne siránkozás, hanem induló legyen!! Teljes mértékben egyetértek Kontor Tamással és a támogatókkal!

  8. A Himnusz valóban jó ideje a lassú, temetői hangulatot idéző tempóban szólal meg, holott eredetileg gyorsabbnak kellene lennie. Biztosan volt anno pár elvtárs aki lelassította. Na mondjuk egy lassú és szomorú himnuszt éneklő nép sokkal kiszolgáltatottabbnak érzi magát és ez bizony mindig is fontos volt a fölöttünk bábáskodóknak (illetve saját kormányainknak is, pl a jelenben is). Simán lehet hogy ilyen okokból lett ilyen lassú. A Himnuszunk stílusa a VERBUNKOS. Tessék megfigyelni a dallamot. Ez mindent megmagyaráz. Sajnos – fenti okok miatt – én már régóta úgy állok hozzá hogy nem szeretem a Himnuszunkat és nem is éneklem. Meghallgatom csendben, tisztelettel. De nekem nincs kedvem keseregni. A legtöbb ország himnusza az előrelépésről, pozítív dolgokról szól. Én azt kívánnám bárcsak a miénk is olyan lenne. Persze nem ez a legfontosabb az életünkben, de mindenesetre ezt gondolom.

  9. Ez az eredeti és helyes tempó. Ez nem sirató hanem himnusz. Nem siratnunk kellene magunkat, hanem reménnyel telve menni tovább! 😉

  10. Csak hangszeres előadásban valóban teljesen jó ez a tempó is. Kontor Tamás ráadásul nagyon szépen játssza. Bravó!
    Szöveggel viszont lassabb tempót igényel.

  11. nagyon, nagyon jo…teljesen mas a hatasa, jo a ritmus szoveggel is nagyon konnyen tarthato.nekem nagyon tetszik az eredeti

  12. Nagyon nagyon tetszik, így sokkal kellemesebb, így van benne némi élet.

    A megszokott tempó apátiás hangulatú, kimondottan lohasztó.

    De én inkább egy teljesen új himnuszra szavaznék, valami lelkesítőre, ami akcióra késztet.

  13. A MAGYAR HIMNUSZ nem csupán himnusz,hanem IMÁDSÁG! Aki az egy igaz Istenhez küldött imádkozást,fohászkodást stb.gyakorolja,az érti,miről beszélek.Éppen ebből a megfontolásból a tempót nem szabad gyorsítani!!!

    • A Himnusz alapja nem imádság, hanem egy költemény. Kölcsey Ferenc írta volt, címe: Hymnus, a’ Magyar nép zivataros századaiból. Zenéjét pedig egy zeneszerző, Erkel Ferenc szerezte, aki pontos utasításokkal látta el a kottát. Papíron. Nem kőbe vésve.

    • A magyarok istene – az egy igaz Isten – egy szerető Isten, csakúgy mint Istenanyánk. Az a dolguk, hogy vigyázzanak ránk, szeressenek minket. Édesanyádhoz, édesapádhoz talán imádkozni kellett, hogy szeressen és vigyázzon rád?

    • talán Erkel mégis más tempót javasolt hozzá. Amúgy miért kell végig nagybetűvel írni bizonyos szavakat, nem ismeri a magyar nyelvet? És ez a lassú nyavalygás az eredeti szellemétől is idegen.

  14. Tetszik!
    Szívesen meghallgatnám az eredeti hangszerelésben, ahogyan azt Erkel Ferenc megkomponálta.

  15. Köszönöm Tamás! Évek óta mondogatom, hogy a himnuszunk egy gyászdal. Hiába gyönyörű a dallama, egyszerűen sokkolja az embert, ha hallgatja. Ha valahol, valamilyen alkalomból meghallottam, rögtön rámjött a sírás, teljes ciki volt. Egy himnusz ne taszítson depresszióba, hanem emeljen fel, lelkesítsen. Az én szerény meglátásom szerint szándékosan rontották el Erkel zenéjét a lassú tempóval, hogy semmisülj meg, válj cselekvőképtelenné, dermedj le, érezd magad kicsinek, megalázottnak. A szöveggel is vannak bajaim, de ez más lapra tartozik. Szóval, ezerszer jobb a te változatod.

  16. Ez így, ebben a tempóban tényleg sokkal felemelőbb és himnuszhoz illőbb, mint az eddig megszokott. Azzal tényleg olyan a himnusz, mintha a “halálba menőket” üdvözölné.
    Így meg, pont úgy hangzik, mint egy lelket felemelő HIMNUSZ!

  17. Teljesen nyilvánosan hozzáférhető a Himnusz szövegének és zenéjének a kultúrtörténete.

    1823 — Kölcsey Ferenc megírta a szöveget. A himnusz, ami egyben a műfaj megjelölése is, istenhez szóló emelkedett hangú költemény, tehát IMÁDSÁG, és nem katonai toborzó vagy induló. Viszont érdekesség, hogy a ritmusa és verselése nagyon hasonlít a Megismerni a kanászt… kezdetű magyar népdaléra. 🙂
    1844 — Pályázatot írtak ki a szöveg megzenésítésére, amit Erkel Ferenc nyert meg.
    1920-as évek — A trianoni döntés okozta szomorúságot jelképezve lassabb tempóban kezdték kísérni a Himnuszt.
    1938 — Hivatalossá vált a lassú változat (Dohnányi hangszerelésében).
    1989 — Törvénybe foglalták, hogy a Magyar Köztársaság nemzeti himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című verse Erkel Ferenc zenéjére előadva.
    2013 — A Himnusz előadásának sebességét egy kicsit felgyorsították, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság túl hosszúnak tartotta (másfél percbe bele kellett férnie).

  18. Kölcsey verse egy szatmári kanászdal ritmusára íródott. Erkel Himnuszának ritmusa valóban gyorsabb volt eredetileg, később egy “fentről jövő” határozattal tették gyászénekké, ha jól emlékszem, Trianon hatására.

  19. NEKEM ÍGY IS ÚGY IS TETSZIK! A szövege gyönyörű, a zenéje szép, de nekem az életre valóbb ritmus mégiss csak kellemesebb és mindegy milyen hangszerrel játsszák. Talán, orgona, gitár és tárogató még szebb lenne együtt!!

  20. Nem rossz, viszont elégé zavaró, hogy Cowboy kalapban játssza el.
    Végül is a Himnuszunk, nem azt mondom, hogy öltöny, de akkor is valami tisztelet.

    A hangzással kapcsolatban, nekem így is megmelegíti a szívem 🙂

  21. Eleve Kontor Tomi nagyon frankó zenész. A himnusz így pedig sokkal életrevalóbb, lelkesítőbb de nem “vad rockzene”. Ezt kellene hivatalossá tenni.

  22. Na kérem! Először is! Himnusz alatt kalap, sapka le! ( a Székely Himnusz alatt is ) Ennek így nagyon rossz üzenete van. Képileg! Zeneileg pedig igaza van. Himnuszunk a világ legcsodálatosabb dallama és állítom, a a világ legszebb Himnusza! Ezt sokszor külföldi zenészek is megállapítják! A tempója pedig – én is évek óta mondom – nem jó, illetve nagyon nem való minden alkalomra. Ebben igaza van Kotor Tominak. A Himnuszunkban az a csodálatos, hogy lehet játszani bánatosan, pátoszosan, de lehet játszani feszesen, büszkén, bátran is. Igazán olyan, amilyen mi magyarok vagyunk, vagyis ilyen is, meg olyan is!

  23. ….nagyon szép! …vissza gondolva,nem is egyszer voltam….lehettünk többen is,hisz tv közvetítésekre utalok…..hogy a Himnuszunkat az illetékes sport eseményt megrendező ország zenekara élőben az eredeti tempóban játszotta le….akkor csodálkoztam….pedig …itt a bizonyíték,hogy ők játszották jól!!! 🙂

  24. Tanítványaim mutatták meg a felvételt. Kicsit idegenkedtem tőle, vita alakult ki az osztályban is, főleg az énekelhetőség miatt. Kipróbáltuk. Elsőre szokatlan volt mindenkinek, másodikra egészen jól ment. Azaz énekelhető így is.
    Felnőtt énekkarral “hivatalból” több külföldi himnuszt énekeltünk. Teljesen más hangulatba kerül mindenki egy gyorsabb himnusz éneklése közben, mint egy lassabbnál. Mindkettőnek meg van a maga szépsége. Az biztos, hogy az egyik leglassabb a magyar himnusz.
    De hallhattunk már hasonló, sőt gyorsabb előadásban is, amikor egy-egy eseményen egy külföldi zenekar játssza élőben.

  25. Nem találta fel a spanyol viaszt, trianon után lassították le a gyász miatt. Szép hogy foglalkozik vele csak ne adja elő hogy mekkora felfedezés…

  26. Wikipedia: Napjainkban a Himnusszal szembeni leggyakoribb kritika, hogy túl komor, kevéssé ösztönöz cselekvésre. „Beszéltem egy pár sportolóval, akik azt mondták, hogy egy döntő előtt a legsúlyosabb próbatétel túlélni a Himnuszt. Azt mesélték, hogy ha egy amerikaival kerülnek össze, akkor azt érzik, hogy az ő himnuszuk csak úgy nyomja az erőt, ők meg csak állnak és… Előre sírunk-rívunk. Majd az Isten megsegít, majd csinál valamit…”[11] Egerszegi Krisztina úszónő: „Amikor 1991-ben a perthi világbajnokság után megérkeztünk Ferihegyre, valaki egy szál hegedűn elkezdte játszani a magyar himnuszt. Nagy csend támadt, s akkor éreztem ilyen meghatódottságot.”[12] Ennek egyik oka, hogy a Himnusz előadásának tempóját az 1920-as években, a világháborús vereséget és a trianoni békediktátumot követően nagymértékben lelassították.[9]

    Tehát le lett lassítva!!!

Vélemény, hozzászólás?

Email címét diszkréten kezeljük.

*